Ahhoz, hogy jó fotós váljon belőled ismerned kell a gépedet és tisztában kell lenned egy csomó fogalommal. Én most nem fogok senkiből jó fotóst faragni, de segítek tisztába tenni néhány fogalmat, amikkel a telefonod kamerája kapcsán találkozhatsz. Ezek remélhetőleg segítenek majd jobb képeket készíteni a mobiloddal.

Sony IMX179 képszenzor

Megapixel

Azért kezdem ezzel a kifejezéssel, mert ez az, ami a legtöbb vásárlónak támpontot ad arra vonatkozóan, hogy egy telefonban milyen minőségű a kamera. Nos, itt követjük el az egyik legnagyobb hibát, mivel a megapixel értéke és a kép minősége nincsenek egyenes arányban egymással.

A megapixel azt adja meg, hogy a képérzékelő szenzor hány képpontot tartalmaz. Ennél az adatnál például sokkal fontosabb lenne azt tudni, hogy mekkora a szenzor fizikai mérete. Természetesen lényeges a megapixel szám is, hiszen, ha ez nagyon alacsony lenne, akkor nem tudnánk nagy felbontású fotókat készíteni, de talán nem véletlen, hogy a profi fényképezőgépek sem nagyon mennek 20 megapixel fölé, pedig az azokban alkalmazott szenzor fizikai mérete többszöröse a mobilos tesókénak, szóval bőven férne el rajtuk képpont.

Ökölszabályként tehát elmondható, hogy a megapixelszám egy fontos adat, de nem határozza meg az elkészülő kép minőségét, sőt.

A rekeszérték nagyban befolyásolja a kép minőségét

Rekeszérték

Ez egy olyan adat, amit a mobilos kamerák nagyobb részénél megadnak. Ha ilyet látsz egy specifikációban, hogy f/2.0, akkor tudd, ez a rekeszértéket jelöli.

A rekesz, vagy másik nevén a blende, a fényképezőgépeknél egy változtatható átmérőjű, kör alakú nyílás. A nyílás nagyságának változtatásával állíthatjuk, hogy mennyi fény jusson a szenzorra. A telefonoknál is azt jelöli a rekeszérték, hogy mennyi fény jut a szenzorra, de ezt a rekeszértéket nem tudjuk állítani. Legalábbis egy kamerás mobiloknál nem, de ha dupla kamerát használ a gyártó, és a két kamera eltérő rekeszértékű, akkor mégis van lehetőség ennek az értéknek a szabályzására. A rekeszérték mértékéből a telefonoknál az optika minőségére következtethetünk!

Itt is van ökölszabály, mégpedig az, hogy a minél több a fény annál jobb lesz a kép. Viszont a rekeszértéknél a kisebb érték a jobb, vagyis egy f/1.8 értékű kamera jobb, mint egy f/2.2 értékű.

A fehéregyensúly beállítása fontos dolog!

Fehéregyensúly

A mobilos fényképezésnél általában automata fehéregyensúly beállítást használunk. Ez jó szokott lenni, de nem minden esetben célravezető, ha jó képeket szeretnénk készíteni.

A fehéregyensúly a készülő kép színvilágát manipulálja digitális eszközökkel. Amikor fotót készítesz valamilyen megvilágítást használsz, lehet ez egy izzólámpa, egy neon vagy persze a Nap. Minden fényforrásnak van színe, minden színnek van hőmérséklete. Ezért hívják a fényeket hideg vagy meleg fénynek. Ha nem tudod, hogy melyik fény hideg, és melyik meleg, akkor ezt a végletekig egyszerűsítve a hideg fény kékes, a meleg inkább narancsos. A kamera szoftvere megpróbálja kitalálni, hogy milyen fényforrást használsz, és e szerint próbálja a túl meleg fényt hűteni vagy fordítva, egy optimális hatás elérésére törekedve. Például, ha lefotózol egy falat, amin lóg egy kép, és ezt a falat egy izzólámpa világítja meg, akkor a fal színe és a falon lógó kép színei sokkal melegebb jelleget kapnak, mint amilyenek a valóságban. A fehéregyensúly állításával ezt az izzólámpa okozta színtorzulást tudjuk javítani.

Sok esetben azonban felül kell bírálnunk az automatikus beállításokat. Ha például naplementét fotózunk, az egy nagyon meleg, nagyon narancsos fényt ad. Nem szeretnénk, ha a az automatikus fehéregyensúly állítás elvenné ezt a hatást, így kézzel kell belenyúlnunk a beállításokba.

Sajnos a mobiloknál a legtöbb esetben csak előre beállított fehéregyensúly profilok vannak, de ez is több a semminél, ha úgy érezzük, hogy az elkészült kép színeivel nem vagyunk megelégedve, akkor próbáljunk ki több profilt is.

A magas ISO érték sötétben sem tesz csodát!

ISO

Az ISO érték az analóg, filmes fényképezés korából maradt ránk, és a film fényérzékenységét jelölte. Minél magasabb ISO értéke volt egy filmnek, annál jobb képek készülhettek rá rossz megvilágítás mellett.

A digitális fényképezés korában az ISO érték lényege nem változott. Minél magasabb értéket állítunk be, annál több információt hordozó képet kapunk rossz megvilágítás mellett.

Kérdezhetitek, hogy ha így van, akkor vajon miért készül annyi rossz fotó sötétben? Nos a magyarázat nem túl bonyolult. Ha az ISO értéket emelitek, akkor az elektronika elkezdi erősíteni a szenzortól érkező jeleket. Ebben a jelben azonban van zaj is, magyarul apró képhibák, rosszul feldolgozott jel okozta hibák. Amikor az ISO értéket növeled, akkor erősödik a jel, de ezzel erősödik a zaj is. Ezt az elkészült képen úgy érzékeled, hogy a kép pixelessé válik, apró szemcsék, hibák jelennek meg rajta.

A lényeg, hogy ha rossz a fény, akkor emelj az ISO értéken, de ne ész nélkül. Jobban jársz egy kis emeléssel, azzal, ha kiválasztasz egy megfelelő éjszakai beállítást a mobilon és letámasztod a kezed fényképezés közben. Persze a legjobb az állvány, de az ritkán van nálunk.

A digitális zoom nem zoom, csak a kép nagyítása

Zoom

Itt most a digitális zoomról fogok írni. A többkamerás mobilokon ugyan elérhető már egy alacsony értékű, kétszeres optikai zoom, de ez azért még elég ritka, ráadásul teljesen más elven működik, mint egy fényképezőgép esetén. Maradjunk tehát a digitális zoomnál!

Azt kell mondanom, hogy a digitális zoomnál nagyobb becsapás nincs. Ez ugyanis nem zoom, vagy legalábbis nem abban az értelemben, ahogy a zoomra gondolunk. Az optikai zoom esetében a tárgyak valóban „közelebb” kerülnek, a szenzor által biztosított képpontszám nem változik, és minden képpont a „közelebb” került tárgy rögzítésére szolgál.

Digitális zoomnál tulajdonképpen csak annyi történik, hogy a kép egy adott részét felnagyítjuk, a szoftver pedig megpróbálja az egyre kockásabb kép képpontjainak határvonalát elmosni, hogy úgy tűnjön tényleg rá zoomoltunk a kiválasztott tárgyra. Ennél már akkor is sokkal jobb hatást érünk el, ha mindenféle digitális zoom nélkül fotózunk, azután otthon, valamilyen képmanipuláló programmal felnagyítjuk az adott részletet.

A digitális zoom tehát nem zoom, csak nagyítás. Becsapjunk magunkat azzal, hogy a képernyőn közelebbinek látszanak a dolgok. Inkább ne használj digitális zoomot, hanem manipuláld a képet otthon, a számítógépeden!