Egy felmérés, amiből érdekes adatok derültek ki az okoseszközök használatának tekintetében.
Az eNet által 2018 novemberében készített kutatásából kiderült, hogy Magyarországon jelenleg minden tizedik internetet használó felnőtt hord okosórát vagy okoskarkötőt, okostelefonon futtaható alkalmazást pedig egynegyedük szokott használni. A viselhető okoseszközt használók egészségtudatosabbak a nem használóknál, rendszeresebben járnak szűrővizsgálatokra, és nagyobb arányban sportolnak, jobban odafigyelnek a táplálkozási szokásaikra is.
Magyarországon nagyjából 2,6 millió felnőtt szokta valamilyen módon monitorozni aktivitását, tízből egy felnőtt okosóra vagy okoskarkötő segítségével – ennek a felhasználói tábora növekvő tendenciát mutat, egynegyedük pedig okostelefonos alkalmazás használatával követi az alvási ciklusát vagy a megtett lépéseinek számát, harmaduk pedig hagyományos eszközt, például vérnyomásmérőt, vércukorszintmérőt használ. A beszerzés módját tekintve az okosórákat elsősorban ajándékba kapják a tulajdonosok, ezzel szemben, akik okoskarkötővel rendelkeznek, rendszerint maguk vásárolták az eszközt. Az órát használóknál az ismertebb márkák a legelterjedtebbek (Huawei Watch, Samsung Watch, Apple Watch), a karkötőt használók körében viszont a Xiaomi Mi Band termékei a legnépszerűbbek Magyarországon, az okostelefonos alkalmazások használatában pedig megfigyelhető, hogy legtöbben a Huawei Health, Samsung Health, Nike+ és Runkeeper alkalmazásokat futtatják. A viselés módja is eltérő, mivel az órával rendelkező felhasználók nagyjából kétharmada kizárólag napközben hordja az eszközt, szemben az aktivitásmérő viselőivel, akiknek több mint fele éjszaka sem veszi le karjáról. Mindkét tábornál a legnépszerűbb funkció a lépésszámláló és az alvás monitorozása, ezt követi az órával történő hívások fogadására vagy elutasítása, majd a kalóriaszámlálás, és a pulzusmérés. A felhasználók döntő többsége elégedett a készülékével, viszont egyöntetűen a vérnyomásmérést hiányolják a funkciók közül, amit még nem tudtak integrálni a wearable eszközökbe. A mért adatok felhasználásában viszont komoly eltérés mutatkozik, az órával rendelkezők kevesebb, mint fele (44%) szinkronizálja az adatait szemben az aktivitásmérők használóival (68%), az utóbbi csoport jobban figyeli a mért adatokat, és befolyásolja az életmódjukat is.
Mindkét típusú eszközök viselői többet tesznek az egészségükért, és jobb is az egészségi állapotuk, mint általában a felnőtteknek a saját bevallásuk szerint. Az okoseszközt viselők nagyobb arányban sportolnak, szednek étrend-kiegészítőt és járnak legalább évente szűrővizsgálatra, mint a többi felnőtt. Maga az eszköz is motiválja a felhasználókat a nagyobb fizikai aktivitásra, így pozitív hatással lehetnek az egészségre.
Saját tapasztaltomból kiindulva is alá tudok támasztani pár dolgot, ami ebben a kutatásban szerepel. Jómagam több mint 3 éve használok egy Xiaomi Mi Band 1s aktivitásmérőt, a megvétele óta a csuklómon van éjjel – nappal. Napi szinten követem az alvásadatokat , a lépésszámot és súlyváltozást, valamint a hívások jelzésére is naqyon nagy hasznát veszem. Jobban odafigyelek, hogy a kitűzött napi lépésszámot elérjem, illetve a kerékpározások nyomon követésében is segít.
